FOGALMAK - WEBSITE X5 UNREGISTERED VERSION - Új projekt

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

FOGALMAK


Légkamra: Hogy egy szerkezet hány légkamrás attól függ, hogy az elválasztandó teret hány légréteggel választja el szerkezeten belül (ez az érték a profil jellemzője). Ez az érték háromtól hatkamrásig változhat. Létezik kétlégkamrás is, de ezek régi elavult szerkezetek nem nagyon forgalmazzák már őket. A légkamra azért fontos mert minél magasabb légkamra számú egy szerkezet, annál jobban hő és hang szigetel, illetve annál jobb a statikája. Jelenleg a három légkamrásnak (elavult) és az öt légkamrásnak a legnagyobb a piaci részesedése, lakossági felhasználás terén minden igény kielégíthető ezekből a profilokból. Ezt követi a hat kamrás szerkezet, ami már luxus kategóriába tartózik. A háromkamrás szerkezetek K értéke K=1,5 és 2,0 között, az ötlégkamrás szerkezetek K=1,1 és 1,4 között vannak. A hatkamrás szerkezet tok-szárny kombinációban K=1,1 –es értéket produkál.

Beépítési mélység: A beépítési mélység a nyílászáró profil jellemzője, tulajdonképpen a profil vastagságát jelenti. Többnyire a légkamrák számával egyenes arányban nő. A három légkamrás nyílászáró szerkezetek általában 60mm, az öt légkamrás 70mm, a hat kamrás 80mm beépítési mélységgel rendelkeznek. A beépítési mélység növelésével párhuzamosan javul az ablak és ajtó statikája, hő és hang szigetelése.

Vasalat: Az a rész a nyílászárónak, ami működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése, ami az általunk forgalmazott termékeknél szintén teljes mértékben megoldott és ellenőrzött.

Vasalati résszelőző: Ez a szellőző típus a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét egy 2-7mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyíltégés-terű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályzott légbevezető) nem elegendő!

Hibásműködés-gátló: Ez egy a vasalatba épített olyan szerkezet, ami nem engedi a nyílászárók bukó/nyíló szárnyát egyszerre bukni és nyílni.

Szabályzott légbevezető: Erre a típusra nyílt égésterű gázüzemű készülékkel, ugyanazon helységben lévő nyílászárók esetén van szükség. Ezek a légbevezetők HIGRO szabályzásúak, elzárni nem lehet őket. Az általunk forgalmazott ilyen légbevezető típustól függően 5-40 m3/h légcserét eredményeznek. A cserélt levegő mennyisége függ a külső belső légnyomás különbségtől és a belső levegő relatív páratartalmától! Az el nem zárható légbevezetők hátránya, hogy a készülék közvetlen közelében, az állandó légcsere huzat érzetett kelthet. Új gáz üzemű rendszer esetén (lakó ingatlanban), a gázszolgáltatók megkövetelik e készülék alkalmazását. Minden ilyen és egyéb esetben is JAVASOLJUK SZÉNMONOXID RIASZTÓ HASZNÁLATÁT is.

Üveg: Jelenleg forgalmazott kültéri nyílászáróink kivétel nélkül, hőszigetelt thermo üveggel készülnek. Alap üveg rétegrend 4-16-4, ami azt jelenti, hogy két 4mm-es üveg között 16mm-es légrés található.

Üveg K vagy U értéke: Az üveg K értéke az üveg hőveszteségi értéke, ami az alap rétegrendű 4-16-4 –es üvegnél K=2,6-2,8. Mértékegysége: W/m2K Ez az érték is már egy jó értéknek számít, de ez a szám minél alacsonyabb annál jobb az üveg hőszigetelése. Ennél erősebb a 4-16-4 rétegrendű Low-e üveg, aminek K értéke K=1,4 (lakó épületekbe minimum ezt javasoljuk...). Ezt az üveget argon gázzal megtöltve jutunk el a K=1,1 –es értékig. A K=1,1 üveg hőátbocsátási tényezője tovább javítható, úgy, hogy a két üveg közötti távtartót, hőhídmentes anyagból építik az üvegbe. Ez a TOP-Glas páramentes üveg K=1,0 (jelenleg a legerősebb hőszigetelésű két-rétegű üveg). Ezt az üveg típust, klímás helységekbe kifejezetten ajánljuk. Általában a piaci igények és klímánk ennél erősebb üveget Magyarországon nem követelnek. Három rétegű üveg használatával tovább javítható az üveg hőszigetelése egészen K=0,7 -es értékig.

Lég hanggátlás: A lég hanggátlás a szerkezet hangszigetelő tulajdonsága. Mértékegysége a dB. Az alap rétegrendű üveg értéke (4-16-4) Rw=32dB. A ez az érték egészen 45dB-ig növelhető, ilyen üveget repülőterek közelében szoktunk alkalmazni. A lég hanggátlás növelhető üveg vastagság növelésével, eltérő üveg vastagság használatával és SF6 gáztöltéssel illetve erre kifejlesztett ragasztott üveggel. A hanggátlás növekedésével az üveg felára és súlya aránytalanul nagyobb mértékben nővekszik. Ezeknél a szerkezeteknél az üveg súlyát fokozottan figyelembe kell venni!

Nyításirány: A nyílászáró egyik fontos jellemzője, használati szempontból a nyitásirány. A nyitásirány megállapítása mindig zsanér oldalról történik. Mivel kifelé nyíló ablak és erkélyajtó az AblakGuru Kft. -nél nincs, így csak belső oldalról nézve állapítható meg a nyitásirány (kivéve kifelé nyíló bejárati ajtó). Belülről nézve a szerkezet jobbos, ha egyszárnyú és a zsanér a jobboldalon van, vagy ha kétszárnyú váltószárnyas/tokosztós és a jobb oldala a főszárny/bukó-nyíló. A kétszárnyú váltószárnyas nyílászáró szerkezetnek általában csak a főszárnyán van kilincs (kivéve Veka rendszer Winkhaus vasalattal). Bejárati ajtó szerkezetek nyitásirányának megállapítása is így történik.
Páralecsapódás az üvegezésen (az üveges szerkezetek velejárója...)
A belső felületen a páralecsapódás feltételeit a belső és külső hőmérséklet, a belső levegő relatív nedvességtartalma és a nyílászáró hőátbocsátási tényezője határozzák meg.

A levegő bevezetését és elvezetését is magába foglaló, minden helyiségre kiterjedő szellőztetés hiányában a normális életvitel (emberi kipárolgatás) valamint a vizes helyiségekben zajló közvetlen páratermelő tevékenység (főzés, mosogatás, zuhanyzás, ruhaszárítás, stb.) következtében a belső terekben termelődő és megnövekvő páratartalom a falfelületeken és a nyílászárókon csapódik le. A lecsapódás megjelenésének esélye nagyobb, ha az ablak mentén a levegő mozgását függöny, virágok, könyöklő akadályozzák, ha a fűtőtest elhelyezése célszerűtlen, vagy ha – tekintettel a napjainkban jellemző, „gyors” építkezési szokásokra – az építés során nem voltak tekintettel a technológiailag szükséges száradási idő betartására.

A levegőben lévő vízgőz mennyiségének mérésére szolgál az ún. relatív légnedvesség mutató, mely az adott hőmérséklethez tartozó telítési nedvességtartalom hányadosa százalékban kifejezve, 100% relatív nedvesség a telítési állapotot jelenti. A helyiségek levegőjében ez a mutató általában 50-65% között van.

Magasabb relatív nedvességtartalom kialakulhat akkor is, ha az adott nedvességtartalmú levegőt hűtjük, így egy adott hőmérsékleten, harmat-ponti hőmérséklet telítetté válik, és ha a hűtés tovább folytatódik a vízgőz kicsapódik.

Ez a jelenség az ablakok esetében speciálisan jelentkezik – elsősorban a téli időszakban-, mivel a helyiség levegője – a külső tér hőmérséklete által lehűtött – üvegfelület mentén hidegebb felülettel érintkezik, így ebben a vékony rétegben a levegő telítetté válhat, így ha az üvegfelület hőmérséklete a harmat-ponti hőmérsékletnél alacsonyabb, azon a vízgőz folyadék formában kicsapódik, de ez soha sem a két üveg közötti légrésben történik.

A páralecsapódás, mint jelenség a korszerű nyílászárók esetén sem szüntethető meg, ám az üvegezés hőszigetelő-képességének javításával, fokozott hővédelmi üvegek (minimum k=1,4 W/m2K) beépítésével, a fűtőtestek célszerű telepítésével, redőnyök alkalmazásával, rendszeres szellőztetéssel (ajánlott nyíló-bukó ablakok alkalmazása, résszellőzést biztosító vasalatok felhasználása) a kicsapódás esélye jelentősen csökkenthető.
Használt rövidítések:

B/ny – Bukó-nyíló ablak vagy erkélyajtó
Kfny – Kétszárnyú váltószárnyas ablak vagy erkélyajtó (Középen felnyíló)
Kfny/b – Kétszárnyú váltószárnyas ablak vagy erkélyajtó (Középen felnyíló) fele bukó-nyíló
Ny+Ny - Kétszárnyú tokosztós ablak (Középen felnyíló)
B/ny+Ny - Kétszárnyú tokosztós ablak (Középen felnyíló) fele bukó-nyíló
B/ny+B/ny - Kétszárnyú tokosztós ablak (Középen felnyíló) két oldalon bukó-nyíló
BA – Bejárati ajtó
Bp - Belső párkány
Kp - Külső párkány
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz